Irritábilis bél szindróma

A civilizált világ tünetegyüttesének tartják az irritábilis bél szindrómát (IBS), amely a funkcionális bélpanaszok együttese. A világ lakosságának 10-20%-át érinti, de csak 30%-uk fordul orvoshoz. Problémát okoz azonban az, hogy bármennyire is gyakori képpel állunk szemben - a gasztroenterológiai ambulanciákon megjelent betegeknél leggyakrabban ilyen panaszok állnak fenn - a diagnózist megerősítő specifikus vizsgálat nem létezik. A panaszok lényege a hasi fájdalom, a székelési rendben beállott zavar, a puffadás. Lényeges a véres széklet hiánya. Leggyakoribb a postinfektív IBS, tehát valamely gasztrointesztinális fertőzést követően erősödnek fel a tünetek.

Az IBS vezető tüneteit:

1. Görcsös hasi fájdalom: Leggyakoribb a has bal alsó qudránsában. Feszítő, égő jellegű, néha tompa állandó fájdalom. fájdalmaknak székeléssel való összefüggése, vagy azutáni enyhülése jellemző ugyan, de nem minden esetben áll fenn.

2. Székürítéssel összefüggő panaszok: A székletek számának megváltozása, hasmenés székrekedéssel való váltakozása jellemző IBS-re, de colon carcinomára is. Reggeli lágy széklet, étkezés utáni hirtelen székürítések a másik panaszegyüttes. Az éjszakai székelési panaszok hiánya jellemző, de nem minden esetben.

3. Hasfeszülés, puffadás A panaszok olyan fokúak lehetnek, hogy a beteg haskörfogata estére megnő, nehezen tűri a ruha viselését. Az IBS-ben szenvedő betegek rosszul tűrik a belek fokozott gáztartalmát, vagy a gáztartalom változását, amelyek étkezéskor, stresszre jelentkeznek. Főként nők panaszkodnak fizikai munka, vagy szexuális aktus utáni fokozott fájdalmakra.

4. Felső emésztőszervi tünetek: Substernalis (nyelőcsőtáji) fájdalom, epigastrialis égő érzés, mely antacidára enyhül, gastrooesophagelais reflux, hányinger, hányás, étvágytalanság, teltségérzés nem ritka panaszok.

5. Egyéb szervi tünetek: Obstipatio melletti menstruációs ciklussal összefüggő panaszok, kismedencei gyulladásra, összenövésekre (pl.hysterectomia után) utaló tünetek nem ritkák. Gyakori vizelési inger, fibromyalgia, szexuális dysfunctio, bronchitises jellegű tünetek társulhatnak a klasszikus tünetekhez és így a diagnózist megnehezíthetik. Szisztémás autonom neuropathia jelei is észlelhetők néha (ortostatikus hypotensio, verejtékezési zavarok). Depresszió, anxietas, hypersensitivitás, insomnia, vegetativ dystonia tünetei változó mértékben fordulnak elő.

Patofiziológia

Az IBS tüneteiért több tényező is felelős, úgymint a tápcsatorna motilitászavara, fokozott érzékenysége (hiperszenzitivitása), a motoros és szenzoros reguláció zavara és a centrális percepció és moduláció zavara.

Az IBS mint kórkép létrejöttének magyarázatára alapvetően három hipotézis született. Az első a pszichoszomatikus elmélet keretébe illeszkedett, mely szerint a testi tünetek lelki zavarok alapján jönnek létre, vagyis a GI kórképnek pszichés oka van. A második a szomatopszichés magyarázat, mely szerint az elsődleges a testi tünet és annak kihatásai az egyén mindennapjaira, és a pszichés eltérések ennek következtében alakulnak ki. A harmadik modell, a betegviselkedési elképzelés szerint, a pszichés zavar nem közvetlenül hat a testi tünetre, hanem a segítségkérés döntési mechanizmusát befolyásolja (Shaw és mtsai 1997). Mivel egyik elméletet sem sikerült, akár önmagában, akár a másik kettő ellenében maradéktalanul megerősíteni, az újabb vizsgálatok és koncepciók magyarázó kerete nem az ok-okozati, hanem a rendszerszemléletű, holisztikus, biopszichoszociális modell. Az IBS általánosan elfogadott patofiziológiai modelljeinek alapja az agy - bél tengely kapcsolatrendszere. A modell alapjául az utóbbi években elvégzett biológiai és pszichofiziológiai alapkutatások, valamint az IBS-ben szenvedő betegek pszichoszociális sajátosságait vizsgáló kutatások szolgálnak.

Terápia

Ha a kivizsgálás során nem találtnak organikus eltérést, megkezdődik a beteg kezelése, amely nem egyszerű. A divergáló panaszok, pszichés faktorok miatt az orvoshoz forduló betegek egy részénél érhető csak el tünetmentesség. Az enyhe IBS tünetekkel rendelkezők többnyire nem is fordulnak orvoshoz. A terápia alapja a diéta, a gyógyszeres kezelés és a pszichés panaszok rendezése. Csak e hármas kombinációban várható eredmény. 

Felhasznált szakirodalom: dr. Székely György: Az irritábilis bél szindróma korunkban, Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, 2010