3 ok, amiért a nők elégedetlenek a testükkel!

2017.10.12

A statisztikák szerint a nők kétharmada elégedetlen a testével. Aki nem hisz a statisztikáknak, az nyugodtan kérdezze meg 10 nő ismerősét! Meg fog lepődni a válaszokon! De vajon miért nem szeretik a nők a testüket? Íme a lehetséges okok és az elgondolkodtató következmények!

  1. A nők 99,9%-a a maradék 0,1%-hoz hasonlítja magát!

Lépten nyomon gyönyörű és tökéletes alakú modellek fotóit látjuk a televízióban és a magazinokban. Sokan óhatatlanul összehasonlítják önmagukat a látottakkal, és hát ebből az összehasonlításból nehéz jól kijönnie a hétköznapi halandónak. Ilyenkor persze hiába tudjuk, hogy a fotón látható modell úgy kb. 20 éves, bőven sminkelve és photoshoppolva, ráadásul egyes esetekben nyilvánvalóan önsanyargatás áll a kóros soványság hátterében. A kutatások szerint modellek képeit megtekintve nők önmagukat csúnyábbnak ítélték, a férfiak pedig a házasságukkal való elégedettségüket pontozták egy kicsit alacsonyabbra hasonló impulzus után. Példaértékűnek tartom, hogy néhány cég valóságos nőkkel kezdte hirdetni a termékeit, hisz a reálisabb minták segíthetnek a reális testkép kialakításában.

  1. A hiányzó visszajelzések

Érdekes ellentmondás, hogy bár a testünk nagyon is szem előtt van, mégis ritkán kapunk - kulturált - visszajelzést róla (az obszcén utcai "beszólások" többnyire nem az önbizalom erősítését szolgálják). Egy nő lehet okos, süthet jól, vagy megdicsérhetik a jó ízléséért, de nagyon ritka, hogy a testére, az alakjára vonatkozóan kapna dicséretet. Ezt természetesen a társadalmi normák is korlátozzák, még az azonos neműek esetén is furcsának, szokatlannak számít. Jó esetben a párunk az egyetlen, aki megdicsérhet, vagy elmondhatja a véleményét - aminek persze elfogultságra való hivatkozással úgysem adunk hitelt (bezzeg a negatív visszajelzésnek annál inkább!).

  1. Az elég jó nem elég jó!

Soha nem hallottam még panaszkodni senkit, hogy ugyan öt nyelven anyanyelvi szinten beszél, de az ógörög még nem megy jól, így inkább ki sem teszi a lábát a szobából! Az sem gyakori, hogy egy nő rosszul érezné magát azért, mert nem tud profin parkolni, vagy darabjaira szedni egy számítógépet. Miért van az, hogy tudomásul vesszük és elfogadjuk a hibáinkat egyes területeken és inkább az erősségeinkre koncentrálunk, míg ha a testünkről van szó, akkor a legkisebb hiba is fontosabb, mint az összes erősségünk? Torzított minták, hiányzó visszajelzések és a túlzott perfekcionizmus. Kell ennél több? Mert van, ami ezeknél is fontosabb!

  1. Amikor a test a lélek tükre!

Előfordulhat, hogy a testünkkel való elégedetlenség nem a kilókról, vagy a centikről szól, hanem a lélekről: lehet ez múltbéli trauma, rossz élmény, szexuális, vagy párkapcsolatai probléma, a nőiséghez kapcsolódó, vagy egyéb érzelmi zavar, megoldatlan konfliktus. A testünkkel való tartós elégedetlenség, amely olyan jelentős, hogy befolyásolja az életvitelt (pl. bizonyos helyzetek elkerülését okozza, egészségkárosító magatartáshoz vezet - ide sorolom az agresszív fogyókúrákat is) megoldásában pszichológusi segítség is indokolt lehet!

Ezért (is) érdemes különbékét kötni a testeddel!

A fogyókúrának becézett hízókúrákról korábbi írásomban már esett szó, de nem ez az egyetlen negatív következménye annak, ha rossz viszonyt ápolunk a testünkkel. Akinek valóban van oka az elégedetlenségre és lehetősége a változtatásra, az is nagyobb sikerrel fog célt érni, ha elfogadja a saját testét és pozitív célokat tűz ki magának.Az önmagunkkal való elégedetlenség az emberi kapcsolatainkra is hatással lesz, beleértve a párkapcsolatunkat és annak intimitását. Mégis, most az édesanyák figyelmét szeretném felhívni arra, hogy bár a saját testükkel való kapcsolatuk személyes és magánügy, de egyben minta is - elsősorban leánygyermekeik számára. Egy gyermek látja, érzi, hogy az édesanyja rosszkedvű lesz, ha tükörbe néz, nem engedi, hogy lefotózzák a nyaraláson és nem tud őszintén mosolyogni akkor, ha a kislánya azt mondja neki: "Olyan szép vagy, anya!

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus